Angol Euro és EuroPro nyelvvizsga időpontok:

Legközelebbi vizsgaidőpontok:

Euro B2 Középszint

Vizsga	Vizsga időpontja	Jelentkezési és befizetési határidő
Euro B1 Alapszint	2010. március 6.	2010. február 5.
Euro B2 Középszint	2009. december 12.	2009. november 13.
	2010. március 20.	2010. február 19.
	2010. május 15.	2010. április 16.
	2010. szeptember 4.	2010. augusztus 6.
	2010. december 11.	2010. november 12.
Euro C1 Felsőszint	2009. december 5.	2009. november 6.
	2010. március 6.	2010. február 5.
	2010. május 8.	2010. április 9.
	2010. szeptember 4.	2010. augusztus 6.
	2010. december 11.	2010. november 12.
_
EuroPro B1 Alapszint	2010. szeptember 4.	2010. augusztus 6.
EuroPro B2 Középszint	2009. december 5.	2009. november 6.
	2010. május 8.	2010. április 9.
	2010. szeptember 4.	2010. augusztus 6.
	2010. december 11.	2010. november 12.
EuroPro C1 Felsőszint	2010. szeptember 4.	2010. ugusztus 6.

A vizsgaidőpontok változásának jogát a Vizsgaközpont fenntartja.
Határidőn túli jelentkezést legkésőbb két héttel a vizsga időpontja előtt különeljárási díj ellenében fogadunk el.

EURO

Euro vagy EuroPro?

Az angol és német Euro nyelvvizsga az általános nyelvtudást értékeli. Ezt várják el a felvételiken a pluszpontokért, és a legtöbb egyetem, főiskola ezt követeli meg az államvizsgához is.

Több intézmény ma már előír üzleti szaknyelvvel bővített vizsgát a diplomához. Az itt tanulóknak, ide készülőknek ajánljuk az EuroPro angol nyelvvizsgát, mely a szakmai, üzleti célú angoltudást (English for Business and Professional Purposes) értékeli, és üzleti szaknyelvi bizonyítványt ad.

Mindkét vizsgarendszerben alap (B1), közép (B2), és felső (C1) szintre lehet jelentkezni. A szintek az Európa Tanács követelményeinek éppúgy megfelelnek, mint a magyar akkreditációs rendszernek.

Egynyelvű vagy kétnyelvű nyelvvizsgát tegyek?

Az Euro (általános angol és német) nyelvvizsga a korábbi kétnyelvű változat mellett, egynyelvű vizsgaként is letehető.

Az egynyelvű változat mindenben megegyezik az eddigi kétnyelvű vizsgával, de a Mediation/Közvetítés rész hiányzik belőle. Az egy- és kétnyelvű vizsgára jelentkezők az írásbelin és a szóbelin együtt vesznek részt. A közös vizsgarészek pontozása és értékelése is megegyezik.

Érdemes azonban a következők ismeretében dönteni: a Mediation/Scparchmittlung (Közvetítés) vizsgarészen a vizsgázók többsége jól, saját átlaga felett teljesít. Így a kétnyelvű vizsga választása - megfelelő felkészüléssel - a többség esetében inkább növeli a sikeres vizsga esélyét.

Mindkét vizsgaváltozat államilag elismert, így a felvételihez és a diplomához egyformán megfelelnek. Jelenleg csak a PhD-képzéseken tesznek különbséget, ott a kétnyelvű nyelvvizsga megléte a követelmény.

Az Euro nyelvvizsga egynyelvű változatának díja megegyezik a kétnyelvű változat díjával.

Honosítás

A honosítási eljárás megkezdésekor, együttesen be kell nyújtani a külföldi nyelvvizsgát, illetve ennek másolatát, melyet a közjegyző hitelesített. Ezt követően ki kell tölteni a kérelmi nyomtatványt, melyet egynyelvűre honosítás esetén két pédányban, kétnyelvűre honosítás esetén három példányban kitöltendő. Az igazgatási díj befizetését igazoló csekk feladóvevénye is kéznél kell hogy legyen. Ezt a nyelvvizsgáztatási Akkreditációs központban kell befizetni. ( 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. Professzorok Háza, IV.em. 401.) A honosításhoz szükséges kérelem letölthető a www.nyek.hu oldalról. Az eljárás átlagos időtartama 3-5 hónap.

Nyelvvizsgák összehasonlítása

Mivel a tanulók kapacitása, képessége, hozzáállássa sosem egyforma, ezért nehéz dönteni arról, hogy kinek melyik vizsgarendszer fekszik jobban. Azt, hogy melyik nyelvvizsgát válaszd, azt egy megfelelő tanár, hozzáteszem tapasztalt tanár tudja megmondani, a képességeid ismeretében.

ARMA Katonai Szakmai Nyelvizsga

Az ARMA Katonai Szakmai Nyelvvizsga letételének lehetőségét biztosítja. A szóbeli és az írásbeli vizsganapok között átlagosan egy hét szünet van. A nyelvhelyesség mellett, ellenörzik a lexikai tudást, a nyelvtant, a kiejtést, a gépi szöveg értelmezését, az íráskészséget nagy hangsúlyt fektetve mindezek katoniai használatára. Akkreditált Nyelvvizsga központ: Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Nyelvvizsga Központ, 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. I. Épület. Tel: 061-432-9018, 061-4329138.;

BEC Examinations

Nemzetközi egynyelvű üzleti angol nyelvvizsgák. Szintek: BEC Preliminary, BEC Vantage, BEC Higher. Mindhárom szinten az alap feladatok: Reading, writing, listening, speaking. Ez a nyelvvizsga típus nagyra értékelt a piacon és nemzetközileg elismert. További info: International House Budapest

ESOL

University of Cambridge ESOL. Nemzetközileg elismert vizsga. A vizsgán nem használhatóak segédeszközök. Listening and Speaking 25%-ot ér, a reading writing 50%-ot ér. A vizsgarészeknél nincs külön minimum követelmény. A vizsga 54%-alatt sikertelen. A "Main Suite"

Az alábbi általános nyelvvizsgákat kínáljuk:

• * A Preliminary English Test (PET) olyan készségeket mér, melyek meglétére hétköznapi helyzetekben és munkatevékenységek során van a nyelvtanulóknak szükségük. A PET az állami alapfok megfelelője.
• * A First Certificate in English (FCE) egy magasabb, középfokú szintű vizsga, amely minden nyelvi készséget mér és amelyet nemzetközi üzleti életben és a világ számos oktatási intézményében is elismernek. Az FCE az állami középfok megfelelője.
• * A Certificate in Advanced English (CAE), felsőfokú szintű nyelvtudás meglétét jelenti. A CAE vizsgát számos brit egyetem felvételi követelményként írja elő. Ezen a nyelvi szinten külföldi hallgatók tanulmányokat folytathatnak angol nyelven, és angol nyelvű szakképzési programokban vehetnek részt. A CAE vizsgabizonyítvány megszerzése a legmagasabb szintű, CPE vizsga megszerzésére is ösztönzőleg hat. A CAE az állami felsőfok megfelelője.
• * A Certificate of Proficiency in English (CPE) a Cambridge ESOL vizsgák legmagasabb szintű biyonyítványa. Brit egyetemek felvételi követelménye, valamint az üzleti és tudományos életben is hasznosítható. A CPE ugyancsak az állami felsőfok megfelelője.

BME nyelvvizsga

Beszédkészség:

• személyes beszélgetés
• beszélgetés kép(ek) alapján
• szituációs feladat

Hallás utáni értés:

• jegyzetkészítés
• igaz-hamis választásos feladatok

A különböző szinteken az egyes részfeladatok számában, nehézségében és a ráfordítható időtartamban van különbség.

Íráskészség:

• lyukas szöveg kiegészítése
• feleletválasztós tesztfeladatok
• irányított fogalmazás

Olvasott szöveg értése:

• szövegrészek, állítások összekapcsolása
• kérdésekre válaszadás
• fordítás idegen nyelvről magyar nyelvre

A különböző szinteken az egyes részfeladatok számában, nehézségében és a ráfordítható időtartamban van különbség

.

Pontozás

Minden szinten a vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az egyes részvizsgákon elérhető pontszámok minimum 60%-át megszerezte. A sikeres vizsgáról/részvizsgáról a vizsgázó bizonyítványt kap.

Rigó utca

A nyelvtan központúság, a kollokációk, a kivételek és apróságok otthona. Aki szereti a kihívásokat, annak bátran ajánlom. Itt igazán arra kíváncsiak, hogy milyen hiányosságai vannak egy tanulónak. Feleletválasztós tesztek, kemény fordítások és nehéz témák. Ez minden ami rád vár.

Új típusú (EU-s) nyelvvizsgák

Abban különböznek a Rigó utcai vizsgától, hogy a nyelv valódi használatát kérik számon, azt próbálják kideríteni mi az, amit tudsz és vajon az elegendő-e, hogy megüsd az adott vizsgaszint pontszámait. Sokan azért gondolják, hogy egyszerűbbek, mert nincs benne fordítás. Ez tévedés, fordítanod a levél írásos feladatnál is kell méghozzá magyarról angolra.

Az ECL nyelvvizsga részei

Szóbeli vizsga

1. Szóbeli kommunikáció

A jelölteket kettesével (páratlan számú vizsgázó esetén hármasával) vizsgáztatják.

Bemutatkozás (körülbelül 3-5 perc)
E résznek az a funkciója, hogy a vizsgázók feloldódjanak, ráhangolódjanak a vizsga-szituációra, ill. hogy a kérdező információkat szerezzen a vizsga további lefolytatásához. A vizsgának ezt a részét nem értékelik.

Irányított beszélgetés (5-8 perc)
A vizsgáztató kezdeményezi a beszélgetést az általa kiválasztott téma alapján, és a vizsgázókhoz intézett kérdéseken túl szorgalmazza a két vizsgázó közötti beszélgetést. Az értékelő feladata a vizsgázók nyelvi teljesítményének megítélése, pontozása.

Önálló témakifejtés vizuális stimulus alapján (5-8 perc)
A képanyagot a vizsgáztató adja. Szükség esetén kérdésekkel segíti a vizsgázókat.

A vizsgázónak felvételről elhangzó 2 szöveg kétszeri meghallgatása alapján a kapott feladatlapok helyes kitöltésével kell igazolnia, hogy képes megérteni a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű beszélt nyelvi szövegeket.

Írásbeli vizsga

1. Írásbeli kommunikáció

(ld. tesztminták - http://inyt.pte.hu/teszt.html)

A jelöltnek két (megadott szószámú) fogalmazást kell szótár nélkül, irányítási szempontok szerint írnia.

TELC

A TELC jelenleg Magyarországon angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvből szervez vizsgát. A TELC vizsgái közül az angol és a német nyelv államilag elismert alap (B1), közép (B2) és felsőfokon (C1). A francia, olasz, orosz és spanyol nyelv általános eljárásban honosítható, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz beadott kérelemmel.
Angol és német nyelvből alap (B1), közép (B2) és felsőfokon (C1) lehet jelentkezni vizsgára, francia, olasz, orosz nyelvből alapfokú (B1) és középfokú (B2), spanyol nyelvből pedig alapfokú (B1) vizsgákat szervezünk.

A Magyarországon jelenleg nem akkreditált nyelvi szintekből (A1, A2) is lehetőséget nyújtunk vizsga letételére, de ezekből csak nemzetközi bizonyítvány szerezhető. Honosításukról bővebben a www.nyak.hu oldalon olvashatsz.
A Telc szaknyelvi vizsgái Magyarországon államilag nem elismertek, de kérésre a fenti nyelveken ezekből is biztosítunk vizsgalehetőséget. A Telc teljes vizsgakészlete a nemzetközi honlapon tekinthető meg

A TELC nyelvvizsgái egynyelvű vizsgák (nincs fordítás), amelyekről a vizsga szintjének megfelelő szintű kimenet (bizonyítvány) szerezhető (tehát egy középfokú vizsgán például csak középfokú bizonyítvány szerezhető, gyengébb teljesítmény esetén nem tudunk alapfokú bizonyítványt kiadni).

A Telc nyelvvizsgákon nem használható szótár. A vizsga során ceruzával kell kidolgozni a feladatokat, tollat nem lehet használni! A Telc írásbeli vizsgáin a vizsgázók válaszlapját (a válaszlap a minta-feladatsoroknak is része, ott megtekinthető) gép (szkenner) javítja, a válaszokat nem kell leírnod, csak lehetőségek (pl. a) – d)) közül választanod.

A vizsgák javítását maximális megbízhatósággal igyekszünk elvégezni. Természetesen előfordulhat, hogy kétséged támad az eredménnyel kapcsolatban. Ilyenkor az eredmény felülvizsgálatát kérheted. Erről a vizsgaszabályzatban olvashatsz részletesen.

A vizsgaszabályzat itt tekinthető meg.

PITMAN

Ide azok menjenek, akik az ún. "everyday Englisht" beszélik jól, itt hétköznapi szituációkból tevődik össze a vizsga. Ez vonatkozik a szóbelire és írásbelire egyaránt. A szövegértés része nem annyira nehéz, mint az ECL, de nem annyira könnyű, mint a TELC. Mindig van benne 1-2 nehezen megtalálható válasz, de a többi többnyire magától értetődő. Általában egy táblázatot kell kitölteni vagy egy szövegből nyerhető információkat valamilyen módon "katalogizálni". (Két ilyen feladat is van.) Rövid, pár szavas válaszokat kérnek, amely azt jelenti, hogy nemcsak fel kell fognod a szöveg lényegét, de képesnek kell lenned kiszedve belőle a kulcsinformációkat rövidebben, érthetően és nyelvtanilag helyesen megfogalmazni.

Van olyan feladat, ahol egy szöveg alapján a,b,c,d alternatívák közül kell kiválasztanod a beillőt. Ez lehet egy szó, kifejezés vagy akár egy egész mondat. Nem nehéz, mindennapi szituációkról van itt szó. Emellett van itt is egy szöveg, melyből egyes szavak hiányoznak, és megadnak a szöveg mellett hárommal több szót, mint amennyi üres hely van. Nem nehéz, ha egy kicsit is felkészülsz, egyetlen ismeretlen szó nem lesz a szövegben.

A levélírás vagy fogalmazás része szintén nem nehéz, jól fel lehet készülni rá az egyes témakörökkel kapcsolatos társadalmilag érzékeny pontok, vitatott kérdésekben való állásfoglalással (pl.: mit gondolsz az oktatási rendszerről, hogyan oldanád meg a hajléktalanok problémáit, milyen szerepe van az angol nyelvnek a mai világban - ebben is segít a már említett szóbelire felkészítő, ingyenesen letölthető anyag erről az oldalról). A másik fajta - és egy ilyen mindig van -, hogy egy történetet kell elmesélned (utazás, gyerekkor, stb.). A pozitívum, hogy 4 alternatívát ajánlanak és abból kell egyet választanod. Biztosan menni fog. Az auditív és szóbeli része lényegesen könnyebb, mint az ECL, kb. a TELC jelenlegi szintjével (nehezítés előtti) egyenértékű.

Itt a középfokú nyelvvizsgának két szint is megfelel, az intermediate, vagyis az alacsonyabb szintnél 80%-ot kell teljesítened, az upper-intermediate szintnél pedig csak 60-at (de ha ezen jól teljesítesz, felsőfokút kapsz). Érdemes az alacsonyabb szintűt választani - ez biztosan menni fog, és ugyanúgy megvan a középfokúd.

SZAKMAI NYELVVIZSGA

Rengeteg különböző szakmai nyelvvizsga van, ezen a helyen a két legkedveltebbet, a Közgázas OECONOM típust és az EURO PRO B2-t hasonlítanám össze. (Ezen kívül létezik a Kertészeti Egyetemen egy mezőgazdasági, amit nagyon könnyűnek találtam, és a Zrínyin egy katonai, amit "szakmaival könnyítettnek" is csúfolnak, de azt gondolom, legtöbben üzleti/gazdasági típusút akarnak letenni manapság.)

A Közgázas fajta inkább gazdasági, tele makro és mikroökonómiai kifejezésekkel, tőzsde, nemzetgazdasági mutatók, stb. Az EURO PRO B2 pedig inkább a valós életben használt üzleti típusú kommunikációra épül. Nagyon hasznos.

A kettő között a fő különbséget úgy tudnám jól megfogni, hogy míg az EURO PRO B2 olyan, mint az EU szerinti új típusú nyelvvizsgák, a Közgázas olyan, mint a Rigó utcai annak minden gyenge pontjával.

Euro vagy EuroPro?

Az angol és német Euro nyelvvizsga az általános nyelvtudást értékeli. Ezt várják el a felvételiken a pluszpontokért, és a legtöbb egyetem, főiskola ezt követeli meg az államvizsgához is.

Több intézmény ma már előír üzleti szaknyelvvel bővített vizsgát a diplomához. Az itt tanulóknak, ide készülőknek ajánljuk az EuroPro angol nyelvvizsgát, mely a szakmai, üzleti célú angoltudást (English for Business and Professional Purposes) értékeli, és üzleti szaknyelvi bizonyítványt ad.

Mindkét vizsgarendszerben alap (B1), közép (B2), és felső (C1) szintre lehet jelentkezni. A szintek az Európa Tanács követelményeinek éppúgy megfelelnek, mint a magyar akkreditációs rendszernek.

Egynyelvű vagy kétnyelvű nyelvvizsgát tegyek?

Az Euro (általános angol és német) nyelvvizsga a korábbi kétnyelvű változat mellett, egynyelvű vizsgaként is letehető.

Az egynyelvű változat mindenben megegyezik az eddigi kétnyelvű vizsgával, de a Mediation/Közvetítés rész hiányzik belőle. Az egy- és kétnyelvű vizsgára jelentkezők az írásbelin és a szóbelin együtt vesznek részt. A közös vizsgarészek pontozása és értékelése is megegyezik.

Érdemes azonban a következők ismeretében dönteni: a Mediation/Scparchmittlung (Közvetítés) vizsgarészen a vizsgázók többsége jól, saját átlaga felett teljesít. Így a kétnyelvű vizsga választása - megfelelő felkészüléssel - a többség esetében inkább növeli a sikeres vizsga esélyét.

Mindkét vizsgaváltozat államilag elismert, így a felvételihez és a diplomához egyformán megfelelnek. Jelenleg csak a PhD-képzéseken tesznek különbséget, ott a kétnyelvű nyelvvizsga megléte a követelmény.

Az Euro nyelvvizsga egynyelvű változatának díja megegyezik a kétnyelvű változat díjával.

B1 - Alapszintű Euro és EuroPro nyelvvizsga

Alsó középhaladó szintű nyelvtanulóknak ajánljuk, akik bizonyságot szeretnének nyerni nyelvtudásukról, vagy meg szeretnének ismerkedni a vizsgarendszerrel, és gyakorolni szeretnék a vizsgatechnikákat. Kiváló alapozásul szolgál mindazoknak, akik később magasabb szintű Euro vizsgát szeretnének tenni. Teljesértékű, államilag elismert alapfokú angol és német vizsga, melyet számos munkahelyen is elfogadnak.

EURO PRO B2

B2 - Középszintű Euro és EuroPro nyelvvizsga

Felső középhaladó szintű nyelvtudással rendelkező tanulóknak ajánljuk, akik a felvételihez, diplomához nélkülözhetetlen nyelvvizsga oklevelet kívánnak szerezni. A hazai munkahelyek többségén szintén B2 szintű nyelvtudást, középfokú nyelvvizsgát várnak el.

Olyan, mint a transzkontinentális repülőutak: ideje van a vacsorának, a filmnézésnek, utána függöny le és alvás... Ugyanez várható a nyelvvizsgán, szövegértés, aztán magnót hallgatunk, aztán levelet írunk, utána közvetítünk, aztán fordítás, diktálás, majd végül nyelvtani feladatokat oldunk meg. Közte szigorú szünetek, délután szóbeli. Jól felépített vizsga, hosszú, fárasztó, de kitűnő szervezésű.

A diktálást és a közvetítést találják általában a legnehezebbnek, és tényleg sokan csúsznak el rajta, ezért érdemes alaposan felkészülni rá. A diktálásnál mindent le kell írni, szó szerint és nincs idő piszkozat készítésére. A közvetítés rész arról szól, hogy egy párbeszéden belül egyszer magyarul beszélnek, amit angolra kell fordítani, aztán angolul, amit magyarul kell leírnod. Az elején még egyszerűbbek a mondatok, aztán bonyolódnak. Nem szabad mindent szó szerint közvetíteni, mert nincs arra idő. Csak a lényeget kell papírra vetni.

A levélírási részt kicsit kiszámíthatónak tartom, három alternatívából lehet választani, ami nagyon megkönnyíti. Ha a marketing és HR szaknyelvet ismered (launch a product, advertising campaign vagy motivate and evaluate employees, company training programmes), jó esélyed van. A háromból kettő ugyanis ilyen.

A fordítás az egyetlen rész, amihez szótárat lehet használni, de a szókészlete nem bonyolult. A szóbelire egy párral együtt mész be, akit akár te is választhatsz. Még az írásbelin elmondják ki a párod, érdemes megismerkedned vele.

Itt három feladat van:

Kapsz egy vállalati problémát (általában van benne grafikon is), amit az előre elkészített javaslatok alapján meg kell oldani. Prezentációt kell erről tartanod 10 perc felkészülés után. Fontos! Legalább egy saját javaslatot is várnak. (Ilyen feladat volt pl. a munkahelyi menza csökkenő látogatottsága vagy hogy melyik városban nyisson új irodát a cég.)

Kaptok egy témát, amit meg kell beszélnetek. Pl.: milyen tényezők számítanak, amikor valaki munkahelyet keres? Itt a fontos az érvelés, magad megértetése, a másik megértése és adott esetben segítése, hogy kifejezhesse, amit mondani szeretne. A végén valami konklúzióra kell jutni.

Talán a legnehezebb rész: kapsz egy kártyát, amin egy szituáció van és erre azonnal kell reagálnod. Nincs gondolkodási idő. Pl.: a főnököd megkér, hogy túlórázz és te nem érsz rá, vagy te fogadsz egy új kollégát a reptéren vagy meg kell kérned egy munkatársad, segítsen egy projektben, de ő nem fog ráérni. Te mondod a kezdő mondatot, arra reagál a vizsgáztató, és utána arra még reagálnod kell valami értelmeset.

Vigyázz, a szóbelin ne csak a vizsgáztatóhoz beszélj! A prezentációnál mindenkihez beszélj, míg a feldobott téma megvitatásánál a párodhoz! Általában nagyon rendesek és mosolygósak a vizsgáztatók, igazán nem kell félni tőle. Készülj alaposan a feladatokból.

C1 - Felsőszintű Euro és EuroPro nyelvvizsga

Felső haladó, akár az anyanyelvi szintű nyelvhasználatot megcélzó nyelvtanulóknak ajánljuk, akik a legszélesebb körben elismert szintű nyelvtudásról szeretnének oklevelet szerezni. A C1 szintű nyelvvizsga maximális pontszámot jelent a hazai egyetemi felvételiken, de általában ezt követelik meg külföldi egyetemi tanulmányokhoz is. Munkahelyeken idehaza és külföldön széles körben elfogadják.

OECONOM

A szövegértés igen nehéz, és mivel annyira bután fogalmazzák meg az igaz-hamis állításokat, hogy legalább egy részlet sose stimmelt a szöveggel, szinte mindegyik hamis volt. Nem gondolom, hogy valódi nyelvtudást mér, a gyakorlati életben kevéssé használható. Ilyen feladatok vannak még:

• * egyik feladatban egy mondat szavait összekeverték és azokat kell "kiegyenesíteni" (tele prepozíciókkal),
• * másikban hibát kell találni a mondatban (adapt és adopt, analyse és analysis típusú hibák),
• * egy harmadik feladatban pedig egy állítás után áll egy megkezdett mondat, amit úgy kell befejezni, hogy az állítás értelme ne változzon (előszeretettel használnak olyan speciális nyelvtani szerkezeteket, mint I'd rather vagy He suggested vagy I didn't know., tehát ezeket ismerni kell hozzá).
• * ezeken kívül van egy tömörítés, ahol egy magyar szöveget felére kell összenyomni és ehhez szótárat lehet használni (nem nehéz szöveg).

A szóbelin adnak egy magyar és egy angol cikket, amit tömörítened kell. Nem bonyolult egyik sem, ilyen pl. a világszerte hamarosan összeomló társadalombiztosítási rendszerek problémája, vagy kis boltok kontra nagy bevásárlóközpontok. Egy kedves brit vendégtanárral beszélgettünk. Amikor megemlítettem, hogy a nagy bevásárlóközpontok lélektelenek és én a kis boltokat preferálom, felcsillant a szeme és rögvest felélénkült. Megint egy általános tanulság: az ún. divatos társadalmi vitatémákban, mint ez is, érdemes a hagyományos értékek mellett állást foglalni, vagy legalábbis kerülni a szélsőségeket. Ezek goodwillt jelentenek neked, ami kézzelfogható módon, a pontokban is megnyilvánulhat. Általában sokkal jobb, ha nem magyar anyanyelvű vizsgáztat, ugyanis mi magyarok rendkívül kritikusak tudunk lenni és ettől a neveltetésünktől képtelenek vagyunk szabadulni. Egy külföldi kevesebbet vár. Gondolj csak arra, hogy ha neked kellene vizsgáztatnod magyarból egy külföldit. Hát nem örülnél már annak is, ha összetenne egy épkézláb mondatot? Nos, ezért nem kell félni az anyanyelvi vizsgáztatóktól, sőt, örülni kell nekik! A Közgázos vizsgára kapható egy felkészítő könyv, amit ha végigcsinál az ember párszor, a vizsga nem lesz nehéz.

137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet
az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Az államilag elismert nyelvvizsga

1. § (1) Államilag elismert nyelvvizsgának minősül az e rendelet szabályai alapján akkreditált vizsgarendszer szerint, és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga.

(2) Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatásra és az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására akkreditált vizsgaközpont jogosult.

2. § (1) Nyelvvizsga természetes vagy mesterséges, élő vagy holt nyelvből tehető.

(2) A nyelvvizsga az alábbi készségeket méri:

a) az olvasott szöveg értése,

b) a hallott szöveg értése,

c) az írott szöveg létrehozása,

d) a beszédkészség,

e) közvetítői készség.

(3) A nyelvvizsga egynyelvű, ha a (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt készségeket méri, és kétnyelvű, ha (2) bekezdés
a)-e) pontjában foglalt készségeket méri. Az egynyelvű nyelvvizsga kiegészítő vizsgával kétnyelvűvé tehető.

(4) A nyelvvizsga lehet:

a) fajtája szerint

aa) általános nyelvi, amennyiben a mindennapi élethelyzetekben történő idegennyelvi kommunikációhoz szükséges nyelvismeret meglétét minden készségben méri,

ab) szaknyelvi, amennyiben szakmai tevékenység során történő idegennyelvi kommunikációhoz szükséges szaknyelvi nyelvismeret meglétét minden készségben méri;

b) típusa szerint

ba) szóbeli, amennyiben a beszédértés és beszédkészség mérésére terjed ki,

bb) írásbeli, amennyiben az olvasott szöveg értésének készségére és az íráskészség mérésére terjed ki,

bc) komplex, amennyiben mind a szóbeli, mind az írásbeli készségek mérésére kiterjed.

(5) Bizonyítvány szóbeli vizsga, vagy írásbeli vizsga, valamint egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele esetén adható ki. A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól. Ugyanazon nyelvből tett részvizsgák egyesíthetők. Az egyesíthető részvizsgák típusait az 1. számú melléklet tartalmazza. A különböző szintű részvizsgák az egyesíteni kívánt részvizsgák közül az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthetők. Szaknyelvi részvizsgák csak azonos szakmai tartalom, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott képzési területen belül egyesíthetők. Részvizsgák egyesítéséről, kérelemre, az Oktatási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) igazolást ad ki. Az igazolás csak az eredeti részvizsga-bizonyítványokkal együtt érvényes.

(6) A nyelvvizsga alap-, közép- és felsőfokon a 2. § (2) bekezdésben felsorolt minden nyelvi készséget teljes körűen mér, az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben (a továbbiakban: KER) ajánlott hatfokozatú rendszer megfelelő szintjének a nyelvvizsga-bizonyítványban való megjelenítésével. A magyarországi államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgafokozatok KER szerinti megfeleltetése a következő: az alapfok megfelel a KER küszöbszintjének (B1), a középfok a KER középszintjének (B2), a felsőfok pedig a KER haladószintjének (C1). A szintek leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.

A nyelvvizsgáztatás rendje

3. § (1) Nyelvvizsgára minden 14. életévét betöltött személy jelentkezhet. A magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó által választott idegen nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált idegen nyelvből és magyar nyelvből jelentkezhet vizsgáztatási joggal rendelkező, akkreditált vizsgaközpontnál nyelvvizsgára. A jelentkezés meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára történik. A jelentkező a vizsgaközpont bármely - a 8. § (3) bekezdése szerint működő - vizsgahelyén tehet vizsgát.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában idegen nyelvnek minősül minden, a Magyar Köztársaság hivatalos nyelvétől eltérő nyelv.

(3) A nyelvvizsgáért vizsgadíjat kell fizetni, melyet a vizsgaközpont állapít meg.

4. § (1) A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik. A bizottság legalább két tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozója, illetve aki a jelentkezőnek a nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli. A vizsgázóval az írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. A vizsgázó minden írásban teljesített nyelvvizsga-feladatát, a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval egyetemben, valamint szóbeli teljesítményének értékelését megtekintheti, és saját megoldásairól kézzel másolatot, illetve - ahol a feltételek helyben rendelkezésre állnak - saját költségére géppel fénymásolatot készíthet. A másolat készítését úgy kell biztosítani, hogy az az értékelő személyes adataihoz történő hozzáférést ne tegye lehetővé. A vizsgadolgozatok másolását a vizsgaközpont - ha erre a vizsgázó figyelmét már a jelentkezési lapon felhívta - korlátozhatja azzal, hogy a kézzel történő másolásra adott idő harminc percnél kevesebb nem lehet.

(2) A vizsgaközpont a sikeres vizsgákról - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -, a vizsgaesemény időpontjától számított legkésőbb 60 napon belül köteles a Hivatal által a (4) bekezdés szerint kiállított vizsgabizonyítványt a vizsgázók rendelkezésére bocsátani.

(3) Az eredmény közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésére, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hibára történő hivatkozással. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, a vizsgaközpont a döntését módosítja. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelem tárgyában annak benyújtásától számított 15 napon belül hozza meg döntését és erről a vizsgázót értesíti. A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés közlésétől számított 15 napon belül a döntés ellen a Hivatalhoz címzett, de a vizsgaközponthoz benyújtandó panasszal élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hibára történő hivatkozással. A panaszt a Hivatal bírálja el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 102-105. §-ai szerint. Felülvizsgálati kérelem, illetve panasz elbírálása alapján sikeresnek ítélt vizsga esetében, a jogerős döntés közlésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgaközpont a vizsgabizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.

(4) A vizsgaközpont a vizsgáról a Hivatal elektronikus felületén nyelvvizsga-anyakönyvet állít ki. A nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsgaközpont a vizsgázó jelentkezése után legfeljebb 10 nappal nyitja meg. A nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsgaközpont folyamatosan tölti fel a vizsgára történő beosztás, a vizsgáztató és értékelő személyek és a vizsga értékelésének adataival. A vizsgázónak a vizsgára történő beosztását a vizsgaközpont legkésőbb a vizsgát megelőző 10. napon rögzíti, és erről egyidejűleg a vizsgázót értesíti. Az elektronikus nyelvvizsga-anyakönyvet a megnyitástól számított legfeljebb 90 napon belül le kell zárni. Bizonyítványt a Hivatal csak teljes egészében kitöltött, szabályos nyelvvizsga-anyakönyv alapján állít ki. A nyelvvizsga-anyakönyv alapján a nyelvvizsga-bizonyítványról a Hivatal másodlatot adhat ki a nyelvvizsga-bizonyítvány jogosítottjának kérésére.

A nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatok

5. § (1) A Hivatal nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatai körében:

a) kidolgozza és közzéteszi az Akkreditációs Kézikönyvben az akkreditációhoz benyújtandó dokumentumok leírását, továbbá a nyelvtudásmérés módszertani útmutatóját,

b) felülvizsgálja a Kézikönyvet évente egyszer, szükség esetén módosítja azt,

c) elbírálja a vizsgaközpont, valamint a vizsgahelyek, vizsgarendszer létesítésére, illetve a vizsgarendszer új nyelvvel történő bővítésére irányuló akkreditációs kérelmeket, és legalább kétévente lefolytatja felülvizsgálatukat.

(2) A Hivatal adja ki az első fokú akkreditációs határozatokat, végzi a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok honosítását, vezeti a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását.

(3) A Hivatal kezeli az akkreditációs bevételeket, amelyekből fedezi a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges kiadásait.

(4) A nyelvvizsga letételét közhitelesen igazoló bizonyítványok és nyelvvizsga-anyakönyvek országosan egységes, papír alapú és elektronikus formanyomtatványát a Hivatal dolgozza ki és bocsátja a vizsgaközpontok rendelkezésére. A bizonyítványok előállításának költségeit a vizsgaközpontok viselik.

(5) A Hivatal a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyetértésével jelöli ki azt a nyomdát, amellyel a vizsgaközpont a vizsgabizonyítványokat elkészíttetheti.

(6) A Hivatal hivatalos megkeresésre állást foglal a nyelvvizsgával összefüggő ügyekben.

(7) A Hivatal rendszeresen, de évente legalább kétszer szakmai egyeztetés céljából összehívja az akkreditált vizsgaközpontok képviselőit.

6. § (1) A nyelvvizsgáztatással kapcsolatos az 5. § (1) bekezdésében, valamint a 8. §-ban felsorolt feladatok ellátásában szakértői testületként közreműködik, a legalább 5, legfeljebb 9 tagból álló Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület).

(2) A Testület tagjai Magyarországon szerzett, egyetemi szintű nyelv- és irodalom szakos tanári szakképzettséget igazoló oklevéllel, illetve idegennyelv-szakos, tanári szakképzettséget igazoló mesterfokozattal, valamint a nyelvoktatás és vizsgáztatás terén legalább tízéves gyakorlattal rendelkeznek. A Hivatal elnöke a Testület tagjait és elnökét pályázat útján három évre bízza meg. A három év elteltével a pályázati kiírást meg kell ismételni. Egy személy legfeljebb 6 éves időtartamra kaphat megbízást. A Hivatal elnöke felmenti a Testület tagját, illetve elnökét, amennyiben a tagsággal, illetve elnökséggel összefüggő kötelezettségeinek - neki felróható okból - nem tesz eleget.

(3) A Testület tagjainak és elnökének tevékenységével és díjazásával kapcsolatos szabályokat ügyrend rögzíti, melyet a Hivatal elnöke hagy jóvá.

Az akkreditációs és a honosítási eljárás közös szabályai

7. § (1) A Hivatal az akkreditációs és honosítási eljárás során a Ket. szabályai szerint jár el. A Hivatal elsőfokú döntései ellen az oktatási és kulturális miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) lehet fellebbezni.

(2) A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány honosítási eljárása során a Hivatal a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül, az akkreditációs eljárás során 60 napon belül hoz határozatot.

(3) A vizsgaközpont által kezdeményezett akkreditációs eljárásban, és a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok honosítási eljárásában, a hatóság az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja. E közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél kérelmét - annak közokirati melléklete kivételével - elektronikus úton is előterjesztheti. Az e rendeletben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.

A vizsgaközpontok és vizsgarendszerek akkreditálása

8. § (1) Akkreditált vizsgaközpontként olyan oktatási vagy vizsgáztatási tevékenységet folytató, Magyarországon bejegyzett jogi személy működhet, amely képes és alkalmas nyelvvizsgák lefolytatására, vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, és angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelv vizsgáztatása esetén nyelvenként legalább öt, egyéb nyelvekből legalább három nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja. Külföldi jogi személy Magyarországon bejegyzett szervezete vagy intézménye által kérelmezheti vizsgaközpontként való akkreditációját.

(2) A vizsgaközpont feladatai, illetve működésére vonatkozó szabályok:

a) minden akkreditált nyelvéből, minden szinten, évente legalább egyszer hirdet vizsgát;

b) egy-egy készség - a beszédkészség kivételével - mérésére irányuló feladat, változatlan formában, évente legfeljebb egy vizsgaalkalommal használható fel;

c) a vizsgák követelményrendszeréről, lebonyolításáról nyomtatott formában és elektronikus felületen folyamatosan tájékoztatja a vizsgázókat;

d) vizsgarendszereit folyamatosan fejleszti;

e) teljes körűen dokumentálja a vizsgával kapcsolatos eseményeket, beleértve az elektronikus nyelvvizsga-anyakönyvek vezetését és a vizsgabizonyítványok elkészíttetését is;

f) a fogyatékos személyek számára a fogyatékosságának megfelelő vizsgakörülményeket teremt, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében;

g) képzi, és évente legalább egyszer továbbképzi a vizsgáztató személyeket;

h) vizsgaszabályzatában meghatározza a vizsga szabályainak megsértéséhez fűződő következményeket.

(3) A vizsgaközpont a nyelvvizsgát a vizsgaközponton kívül is megszervezheti. Ebben az esetben a központtól eltérő vizsgahelyeket szintén akkreditációs eljárás alá kell vonni az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint.

9. § (1) Az akkreditált vizsgarendszer:

a) mindhárom szinten egy, arra a szintre kidolgozott nyelvvizsgával minden nyelvi készséget mér, és elkülönülten értékel;

b) vizsgáinak belső érvényességét és megbízhatóságát minden vizsgaalkalommal dokumentálja;

c) az akkreditációért folyamodó vizsgaközpont szellemi alkotása, saját fejlesztésű, eredeti és a célcsoport igényeinek megfelelő;

d) értékelési rendszere illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz.

(2) Az akkreditált vizsgarendszer új vizsganyelvvel bővíthető.

(3) Ha a vizsgaközpont a vizsgarendszer bármely elemét meg kívánja változtatni, a Hivatalhoz erre irányuló kérelmet nyújt be. A Hivatal a kérelmet megvizsgálja és a benyújtásától számított 30 napon belül határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy a változtatást engedélyezi-e.

10. § (1) Akkreditált vizsgáztató az lehet, aki az adott nyelvből

a) Magyarországon szerzett, vagy

b) az adott nyelvet hivatalos nyelvként használó országban kiállított és Magyarországon elismert, vagy

c) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országban kiállított és Magyarországon elismert

egyetemi szintű nyelv- és irodalom szakos tanári, vagy főiskolai szintű nyelv- és irodalom szakos tanári, nyelvtanári szakképzettséget igazoló oklevéllel, illetve idegennyelv-szakos tanári szakképzettséget igazoló mesterfokozattal rendelkezik, és az oklevél kiállítását követően legalább hároméves nyelvoktatási, és a nyelvoktatás területén szerzett legalább hároméves vizsgáztatási tapasztalatot tud igazolni.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országnak minősül az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján, a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, azon nyelvek esetében, amelyekből Magyarországon nincs nyelvtanárképzés, vizsgáztató lehet, aki felsőfokú pedagógiai szakképzettséggel, az adott nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsgával, a nyelvoktatás területén szerzett legalább egyéves vizsgáztatási és kétéves nyelvoktatási tapasztalattal rendelkezik.

(4) Szaknyelvi vizsgák esetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően vizsgáztató az lehet, aki az adott nyelvet hivatalos nyelvként használó országban vagy Magyarországon szerzett, a szaknyelvi vizsgarendszernek megfelelő szakirányú oklevéllel, továbbá államilag elismert vagy azzal egyenértékű felsőfokú általános vagy szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, illetve igazolni tudja magas szintű szaknyelvi ismereteit.

11. § (1) Az akkreditációs eljárás során - mind a vizsgaközpont, mind a vizsgarendszer akkreditációjának esetében - szakértői megbízást kaphat az a személy, aki a 10. §-ban foglaltaknak megfelel, az akkreditációért folyamodó vizsgaközponttal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, és a vizsgarendszer kidolgozásában nem vett részt.

(2) Vizsgarendszer kiegészítése is kérelmezhető, amennyiben a vizsgaközpont akkreditált vizsgarendszerét újabb nyelvvel kívánja kiegészíteni.

(3) Nyelvvizsga letételére jogszabály vagy belső szabályzat által kötelezett közalkalmazotti, illetve köztisztviselői kör számára, minisztériumok belső szervezeti egységei által végzett, illetve szervezett szaknyelvi nyelvvizsgák esetén, csak a nyelvvizsgarendszert, valamint a kívánt nyelveket kell akkreditáltatni. E vizsgáztatói helyek csak a kötelezetti kör számára szerveznek nyelvvizsgákat. E szaknyelvi vizsgák államilag elismert szaknyelvi vizsgának minősülnek.

(4) A jogerős akkreditációs határozatot a Hivatal honlapján közzé kell tenni. Az akkreditáció visszavonásig érvényes.

(5) A Hivatal a nyelvvizsgáztatással kapcsolatosan befolyt saját tárgyévi bevételének legalább 10 és legfeljebb 25%-át, a tárgyévet követő évben, a nyelvoktatás, illetve nyelvvizsgáztatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokra fordítja.

12. § (1) A Hivatal, illetve az általa kirendelt szakértők a vizsgaközpontokat, vizsgarendszereket, vizsgahelyeket legalább kétévenként ellenőrzik.

(2) Az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzés során a vizsgaközpont és vizsgahely szakmai működésére vonatkozó iratokba betekinthetnek, a vizsgákon részt vehetnek, és a vizsgáztatóknak, illetve a vizsgázóknak kérdéseket tehetnek fel. Az ellenőrzés során a Hivatal a vizsgákon felhasznált írásbeli feladatlapokat a vizsgaközponttól bekérheti azzal, hogy a feladatlapokba a Hivatalnak az ellenőrzésben részt vevő köztisztviselője, illetve az eljárás során kirendelt szakértő tekinthet be.

(3) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditált vizsgaközpont, a vizsgarendszer egésze, illetve része, vagy a vizsgahely nem felel meg az akkreditáció feltételeinek, illetőleg, ha az ellenőrzést lefolytató bizottság az akkreditáció alapjául szolgáló dokumentumokban foglaltaktól eltérő működést tapasztal, a Hivatal a vizsgaközpontot határidő tűzésével felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a vizsgaközpont a felhívásban foglaltaknak határidőn belül nem tesz eleget, az ellenőrzés eredményes lefolytatását akadályozza, továbbá ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a Hivatal az akkreditációt felfüggesztheti. A Hivatal az akkreditációt visszavonja a vizsga eredményére közvetlenül kiható, súlyos és ismételt szabálysértés esetén. Az akkreditáció felfüggesztéséről, illetve visszavonásáról a Hivatal határozatot hoz. Ebben rendelkeznie kell a visszavonás, illetve felfüggesztés miatt szükséges pénzügyi, jogi és szervezési kérdések rendezésének módjáról. Az akkreditáció visszavonásáról szóló jogerős határozatot a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

A külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása

13. § (1) Honosítani külföldi nyelvvizsgaközpont egynyelvű, általános, illetve szaknyelvi típusú nyelvvizsga-bizonyítványát lehet.

(2) A honosítási eljárás kétféle:

a) általános honosítási eljárás,

b) egyedi honosítási eljárás.

(3) Általános honosítási eljárás keretében egynyelvű, külföldi nyelvvizsga-bizonyítványt, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványra lehet honosítani abban az esetben, ha

a) a külföldi nyelvvizsgarendszer Magyarországon akkreditációs határozattal rendelkezik, és a nyelvvizsga-bizonyítvány az akkreditációs határozat dátuma előtt Magyarországon került kiállításra;

b) a külföldi nyelvvizsgarendszer Magyarországon akkreditációs határozattal rendelkezik, és a kérelmező a honosítandó nyelvvizsga-bizonyítványt külföldön szerezte;

c) a külföldi nyelvvizsgarendszer Magyarországon akkreditációs határozattal nem rendelkezik, de a Hivatal a külföldi vizsga követelményeinek megvizsgálása és annak a hazai követelményrendszerrel való összevetése után megállapította, és a (4) bekezdés szerint közzétette az adott külföldi vizsgaközpont nyelvvizsga-bizonyítványának honosíthatóságát.

(4) A Hivatal minden év január 31-ig tájékoztatásul közzéteszi a honlapján azon külföldi vizsgaközpontok által kiadott nyelvvizsga-bizonyítványok listáját, amelyek általános honosítási eljárásban honosíthatók.

(5) Egyedi honosítási eljárás keretében, Magyarországon vizsgatevékenységet nem folytató, külföldi szervezet által, 2000. január 1. után kiállított vizsgabizonyítvány államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyá honosítható. A honosíthatóság megállapításához a Hivatal megkeresheti a bizonyítványt kiállító szervezetet, vagy más hivatalos szervet, továbbá szakértőt vehet igénybe.

(6) A honosítási eljárás kérelemre indul. A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a nyelvvizsga honosíttatni kért szintjét, fajtáját, illetve típusát. Amennyiben a kérelmező egynyelvű bizonyítványát kétnyelvű, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűre kívánja honosítani, kiegészítő vizsgát tesz a (8) bekezdésben foglaltak szerint.

(7) A kérelemhez csatolni kell a külföldi nyelvvizsgabizonyítvány

a) hiteles másolatát,

b) egyedi eljárás esetén a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány hiteles fordítását,

c) a honosítási eljárás díjának a Hivatal számlájára történt befizetésének igazolását.

(8) A honosítási eljárás során a Hivatal a kérelem alapján megvizsgálja a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány által tanúsított, 2. § (2) bekezdésében meghatározott készségek meglétét és ha valamely készség mérését a bizonyítvány nem tanúsítja, a külföldi bizonyítvány honosítását kiegészítő vizsga letételéhez köti. Kiegészítő vizsga előírása esetén a határozatban rendelkezni kell a vizsga letételének határidejéről és a vizsgáztató nyelvvizsgaközpontról.

(9) A külföldi bizonyítvány honosíthatóságáról a Hivatal határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány a kérelemben szereplő szint, fajta, illetve típus szerint Magyarországon államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek minősül-e.

(10) A honosítási határozat csak az eredeti külföldi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal együtt érvényes.

(11) A szintek besorolása a KER alapján, a Magyarországon akkreditált államilag elismert nyelvvizsgákhoz, illetve azok szintjeihez viszonyítva történik.

A nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratok

14. § (1) Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány, illetve államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A külföldi oklevél az elismert vagy honosított szakképzettség alapján, illetve az a külföldi bizonyítvány, amely olyan szakképesítést tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető, érettségi vizsgához kötött szakképesítésként ismertek el, államilag elismert szaknyelvi, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézményben élő, vagy holt idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint élő vagy holt idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, továbbá tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az idegennyelv-alapszakos bölcsész idegen nyelv szakképzettséget igazoló oklevél, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az alapszakos bölcsész idegen nyelv szakirányt jelölő oklevél, a szakirányban tanult nyelv szempontjából, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi kimeneti szintnek megfelelő szintű, Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.

(3) Magyarországon felsőoktatási intézményben nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon megkezdett és ott befejezett tanulmányokat igazoló bizonyítvány, oklevél, az oktatási intézmény oktatási nyelve szempontjából államilag elismert, általános, kétnyelvű komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(4) A külföldön vagy Magyarországon szerzett nemzetközi érettségi bizonyítvány az oktatás nyelvén, államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(5) Nem magyar állampolgárok esetében, magyar közoktatási, illetve felsőoktatási intézményben, magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, államilag elismert magyar, mint idegen nyelv egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményben idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél - az oktatás nyelve szempontjából - államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(7) Sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi érettségi vizsga, az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti vizsgaeredménye az államilag elismert nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredményt igazoló érettségi bizonyítvány pedig az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.

(8) A szakfordító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről szóló 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet, illetve a szakirányú továbbképzési rendeletek előírásai szerint, valamint miniszteri engedély alapján folytatott, és befejezett szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány - a tanult nyelv szempontjából - államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A fordító és tolmács mesterszakos oklevél - a tanult nyelv szempontjából - államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

Záró rendelkezések

15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet, az azt módosító 166/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet, 300/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet, 39/2003. (III. 27.) Korm. rendelet és 95/2005. (V. 21.) Korm. rendelet, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § e) pontja;

b) a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet 1-4. §-a, 7-9. §-a, a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet módosításáról szóló 28/2002. (V. 17.) OM rendelet, 16/2006. (IV. 6.) OM rendelet, az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2007. (III. 23.) OKM rendelet, az államilag elismert nyelvvizsgarendszer nyelvvizsgadíjainak, akkreditációs eljárásainak és az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgák honosítási eljárásainak díjaival kapcsolatos egyes OM rendeletek módosításáról szóló 33/2004. (XII. 16.) OM rendelet, a Professzorok Háza szervezeti átalakításával összefüggő egyes oktatási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 37/2004. (XII. 25.) OM rendelet, az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjainak módosításáról szóló 30/1999. (VII. 21.) OM rendelet 1-15. §-a és 3. számú melléklete, a 30/1999. (VII. 21.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2002. (V. 11.) OM rendelet.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-ának a) pontjában a „fellebbezések” szövegrész helyébe a „panaszok” szövegrész, 39. §-ának f) pontjában az „anyakönyv” szövegrész helyébe a „nyelvvizsga-anyakönyv” szövegrész lép.

(4) E rendelet a hatálybalépését megelőzően kibocsátott nyelvvizsga-bizonyítványok érvényességét nem érinti.

(5) A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület tagságára vonatkozó pályázati felhívást a Hivatal e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül közzéteszi, a pályázat megjelenésétől számított 60 napon belül a Testületet létrehozza.

(6) Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet alapján akkreditált, illetve egyenértékűsített vizsgaközpontoknak 2009. január 1-jéig felül kell vizsgálniuk és át kell alakítaniuk vizsgarendszereiket és működési feltételeiket e jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

(7) A rendelet hatálybalépését követő 30. napon hatályát veszti a (2)-(3) bekezdés. A rendelet hatálybalépését követő 91. napon hatályát veszti az (5) bekezdés.

1. számú melléklet a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelethez

Egyesíthető részvizsgák típusai	Egyenértékű vizsgatípus
Általános egynyelvű szóbeli és Általános egynyelvű írásbeli	Általános egynyelvű komplex
Általános kétnyelvű szóbeli és Általános kétnyelvű írásbeli	Általános kétnyelvű komplex
Általános egynyelvű szóbeli és Általános kétnyelvű írásbeli	Általános egynyelvű komplex
Általános egynyelvű írásbeli és Általános kétnyelvű szóbeli	Általános egynyelvű komplex
Általános egynyelvű szóbeli és Szaknyelvi egynyelvű írásbeli	Általános egynyelvű komplex
Általános egynyelvű írásbeli és Szaknyelvi egynyelvű szóbeli	Általános egynyelvű komplex
Általános kétnyelvű szóbeli és Szaknyelvi kétnyelvű írásbeli	Általános kétnyelvű komplex
Általános kétnyelvű írásbeli és Szaknyelvi kétnyelvű szóbeli	Általános kétnyelvű komplex
Általános egynyelvű szóbeli és Szaknyelvi kétnyelvű írásbeli	Általános egynyelvű komplex
Általános egynyelvű írásbeli és Szaknyelvi kétnyelvű szóbeli	Általános egynyelvű komplex
Általános kétnyelvű szóbeli és Szaknyelvi egynyelvű írásbeli	Általános egynyelvű komplex
Általános kétnyelvű írásbeli és Szaknyelvi egynyelvű szóbeli	Általános egynyelvű komplex
Szaknyelvi egynyelvű szóbeli és Szaknyelvi egynyelvű írásbeli	Szaknyelvi egynyelvű komplex
Szaknyelvi kétnyelvű szóbeli és Szaknyelvi kétnyelvű írásbeli	Szaknyelvi kétnyelvű komplex
Szaknyelvi egynyelvű szóbeli és Szaknyelvi kétnyelvű írásbeli	Szaknyelvi egynyelvű komplex
Szaknyelvi egynyelvű írásbeli és Szaknyelvi kétnyelvű szóbeli	Szaknyelvi egynyelvű komplex

2. számú melléklet a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelethez

1. Alapfokú (B1 szintű) nyelvtudást mérő vizsga

1.1. A B1 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.

1.2. A vizsga az alábbi nyelvi készségek és kompetenciák vizsgálatára irányul:

a) a nyelvhasználó megérti az olyan lassú és világos köznyelvi beszédet, amely jól ismert témákról szól (pl. család, otthon, szabadidő, munkahely stb.). Apróbb félreértések még gyakoriak; tempóváltásnál problémák adódhatnak;

b) a nyelvhasználó reagál a hozzá intézett beszédre, nem veszíti el a társalgás fonalát. Képes kifejezni elemi igényeit, de időnként pontatlanul beszél, elég sok szünettel;

c) a nyelvhasználó megérti az egyszerű írásos szövegeket, mert aktív, minimum-szókincsén túlmenően rendelkezik arányos, passzív tartománnyal, valamint ismeri a célnyelv alapvető szerkezeteit;

d) a nyelvhasználó képes a számára ismerős témákban egyszerű szöveget létrehozni és írásban rögzíteni;

e) a nyelvhasználó ismeri a célnyelvű beszédközösség legelemibb mindennapi kommunikációs és kulturális szokásait, konvencióit;

f) kétnyelvű vizsgák esetén a nyelvhasználó képes egyszerű célnyelvű szövegek magyar nyelvű fordítására, illetve magyar szövegek viszonylag pontos, célnyelvű közvetítésére. Utóbbi tartalmazhat alaki, nyelvtani, lexikai hibákat, de súlyos információs hibát nem.

2. Középfokú (B2 szintű) nyelvtudást mérő vizsga követelményei

2.1. A B2 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élet és/vagy szakmai tevékenység során előforduló, az önálló idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.

2.2. A vizsga az alábbi nyelvi készségek, és kompetenciák vizsgálatára irányulhat:

a) a nyelvhasználó megérti a szóbeli kommunikáció lényegét, jellegét, de előfordulhatnak olyan lényegtelen részletek, amelyeket nem ért meg pontosan. Ezen készségét a gyakori társalgási témákon túlmenően, szakterületének megfelelő szaknyelvi témákban is képes érvényesíteni;

b) a nyelvhasználó képes folyamatos, változatos és természetes interakcióba lépni anyanyelvű partnerrel is, nem kell a szavakat keresgélnie. Kerüli azonban az elvontabb lexikai síkokat, beszéde nem idiomatikus;

c) a nyelvhasználó összetettebb és elvontabb írott szövegeket is megért, durva félreértés nem fordul elő;

d) a nyelvhasználó képes világos és részletekbe menő szöveget alkotni, véleményét kifejteni, egyszerűen érvelni, valamint elemzéseket folytatni gyakori általános, illetve számára ismert szakmai témakörökben. Nyelvhasználata azonban tartalmazhat stilisztikai hibákat, a nyelvi megfogalmazás időnként lehet akadozó;

e) a nyelvhasználó ismeri a célnyelvű beszédközösség legfontosabb mindennapi kommunikációs és kulturális szokásait, konvencióit;

f) kétnyelvű vizsga esetén a nyelvhasználó közvetíti az összetettebb és elvontabb általános és szakmai szövegeket. Magyarra fordításai, tömörítései gyakorlottságról és stílusérzékről tanúskodnak. Célnyelvű fordításai, tömörítései - bár nyelvtanilag és legtöbbször lexikailag is helyesek - gyakran tartalmazhatnak stilisztikai hibákat, a szokásos kifejezés helyett körülírásokat.

3. Felsőfokú (C1 szintű) nyelvtudást mérő vizsga követelményei

3.1. A C1 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló tetszőleges, és teljes idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges biztonságos, a célnyelv teljes eszköztárát általában helyesen alkalmazó idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.

3.2. A vizsga az alábbi nyelvi készségek, és kompetenciák vizsgálatára irányulhat:

a) a nyelvhasználó egészében és részleteiben is megért igényes, változatos és hosszú szóbeli megnyilatkozásokat is, amely feltételezi a rejtett jelentéstartalmak megértését is;

b) a nyelvhasználó folyamatosan, jól tagoltan, zavaró akcentus nélkül, pontos hangsúlyokkal és többnyire helyes intonációval beszél. A célnyelvre jellemző bonyolultabb szerkezeteket, állandósult szókapcsolatokat természetes ritmusban használja. Elvontabb témákról is folyamatosan - ha nem is szakszerűen - társalog;

c) a nyelvhasználó szövegértése változatos témájú és stílusú írott szövegek esetén is magabiztos, felismeri a lényeges stílusjegyeket;

d) a nyelvtanuló képes mind általános, mind szakmai, mind tanulmányi célokból világos, részletes, jól szerkesztett - a célnyelv szellemének megfelelő - gyakorlatilag hibamentes szöveget alkotni;

e) a nyelvhasználó ismeri az irodalmi köznyelvet, felismeri a nem-standard nyelvváltozatokat és jártassága segítségével képes betartani a célnyelv nyelvi-kulturális szokásait, konvencióit;

f) kétnyelvű vizsga esetén a nyelvhasználó az eredeti szöveg információs tartalmát maradéktalanul, árnyalt magyarsággal és a megfelelő regiszterben adja vissza. Célnyelvű fordítás, tömörítés készítése esetén a célnyelv nyelvi-kulturális normáinak megfelelően, világos és gördülékeny stílusban közvetít.

A jogszabály mai napon hatályos állapota (forrás: www.magyarorszag.hu) »